James Van Der Beek neve sokak számára összeforrt a ’90-es évek ikonikus sorozatával, a Dawson és a haverokkal. A színész mindössze 48 éves volt, amikor két évig tartó küzdelem után vastagbélrák következtében elhunyt. Halála ismét reflektorfénybe állította azt az aggasztó jelenséget, amely évek óta foglalkoztatja az orvostudományt: miért emelkedik meredeken a vastagbélrák előfordulása az 50 év alatti korosztályban?
A szakértők ma már egyre bátrabban beszélnek arról, hogy a háttérben nem csupán életmódbeli tényezők állhatnak. Egy gyakori, sokszor egyszerű gyomorrontásként elkönyvelt bakteriális fertőzés is szerepet játszhat a folyamatban.
Egy meglepő összefüggés: baktérium és DNS-károsodás
A figyelem középpontjába az Escherichia coli (E. coli) bizonyos törzsei kerültek. Ez a baktérium a bélflóra természetes része is lehet, ám egyes változatai képesek egy kolibaktin nevű toxint termelni. AZ eGastroenterology folyóiratban megjelent tanulmányban szerint ez az anyag képes károsítani a bélhámsejtek DNS-ét.
A tudósok azt találták, hogy a kolibaktin által okozott DNS-mintázatok kifejezetten gyakoriak a fiatal korban diagnosztizált vastagbélrákos betegek daganataiban. Különösen figyelemre méltó, hogy azoknál, akik genetikai hajlam miatt eleve fokozott kockázatnak vannak kitéve – például familiáris adenomatózus polipózis esetén –, a baktérium jelenléte több mint háromszorosára növelheti a rák kialakulásának esélyét.
Bár az említett vizsgálatok elsősorban öröklött kockázatú csoportokat elemeztek, a kutatók hangsúlyozzák: a toxintermelő baktériumok bárkit érinthetnek. Ha a DNS-károsodás már gyermekkorban bekövetkezik, az elméletileg évtizedekkel előrébb hozhatja a daganat kialakulását.
A fiataloknál miért nő a kockázat?
A vastagbélrákot sokáig az idősebb kor betegségeként tartották számon. Ma azonban az 50 év alattiaknál világszerte emelkedő esetszámot látunk. Egyes országokban a fiatal felnőttek körében akár 40–50 százalékos növekedést is kimutattak az elmúlt évtizedekhez képest.
A pontos ok továbbra sem teljesen ismert. A szakemberek több tényező együttes hatását feltételezik: genetikai változások, a feldolgozott élelmiszerekben gazdag étrend, elhízás, dohányzás, ülő életmód, gyulladásos bélbetegségek gyakoribbá válása, valamint a bélmikrobiom összetételének átalakulása mind szerepet játszhatnak.
Az E. coli bizonyos, úgynevezett STEC törzsei heveny fertőzést okozhatnak, amely véres hasmenéssel, görcsökkel, lázzal járhat. A legtöbben egy héten belül felépülnek, komolyabb következmények nélkül. A probléma nem az akut betegség, hanem az esetlegesen visszamaradó mikroszkopikus DNS-károsodás lehet.
Amikor a tüneteket félreértjük
James Van Der Beek egy interjúban arról beszélt, hogy eleinte a székletürítési szokásainak változását tapasztalta. A jelenséget túlzott kávéfogyasztásnak tulajdonította. Ez sokakat elgondolkodtathat: hányan bagatellizálnak el hasonló tüneteket?
A vastagbélrák korai jelei gyakran nem drámaiak. Tartósan megváltozott székelési ritmus, visszatérő hasmenés vagy székrekedés, véres széklet, hasi fájdalom, megmagyarázhatatlan fáradtság, indokolatlan fogyás – ezek mind figyelmeztető jelek lehetnek. A tünetek nem mindig súlyosak, éppen ezért könnyű őket ártalmatlan emésztési zavarnak tekinteni.
A kolonoszkópia a legmegbízhatóbb módszer a vastagbél vizsgálatára. A színésznél harmadik stádiumú daganatot mutatott ki a vizsgálat, ami azt jelenti, hogy a tumor már elérte a közeli nyirokcsomókat. Ebben a stádiumban általában műtét, kemoterápia és szükség esetén sugárkezelés kombinációjára van szükség.
A prognózis ilyenkor nagymértékben függ a pontos altípustól, a kezelésre adott választól és az egyéni biológiai sajátosságoktól. A korai felismerés minden esetben döntő jelentőségű.
A polipok szerepe
A vastagbélben kialakuló polipok többsége jóindulatú, ám bizonyos típusok idővel rosszindulatúvá válhatnak. A kutatások szerint a toxintermelő baktériummal fertőzött polipokban magasabb gyulladásszint figyelhető meg. A krónikus gyulladás pedig olyan környezetet teremt, amely elősegítheti a daganatos á0talakulást.
Érdekes megfigyelés, hogy az ilyen polipokban több immunsejt jelenik meg – mintha a szervezet próbálná „eloltani” a káros folyamatot. Ez arra utal, hogy a daganatképződés nem egyik napról a másikra történik, hanem hosszú, évekig tartó biológiai folyamat eredménye.
Szűrés és megelőzés
Sok országban a vastagbélrák szűrése 50 éves kor felett indul, általában székletvérvizsgálattal (FIT-teszt), amely rejtett vérzés kimutatására alkalmas. Pozitív eredmény esetén kolonoszkópia következik.
A fiatalabb korosztály azonban rutinszerűen nem vesz részt szűrésen, kivéve, ha családi halmozódás vagy ismert genetikai kockázat áll fenn. A szakmai közösségben jelenleg is vita zajlik arról, szükséges-e a szűrés korhatárának csökkentése.
Hogyan lehet csökkenteni a vastagbélrák kialakulásának kockázatát?
- rostban gazdag étrend fogyasztása (zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák)
- a feldolgozott és vörös húsok bevitelének mérséklése
- rendszeres testmozgás
- egészséges testsúly fenntartása
- dohányzás kerülése
- alkoholfogyasztás csökkentése
- megfelelő d-vitamin-szint biztosítása
- gyulladásos bélbetegségek gondos kezelése
- részvétel az életkornak és kockázatnak megfelelő szűrővizsgálatokon (fit-teszt, kolonoszkópia)
- tartós emésztőszervi panaszok esetén mielőbbi orvosi kivizsgálás
Forrás: EgészségKalauz
*** *** *** ***
Ha tetszett a cikk, kérjük támogasd A Rák Ellen- Az Emberért, A Holnapért Társadalmi Alapítvány munkáját, hogy tovább működtethessük az Életigenlők rákellenes médiaportált, kiadhassuk az Életigenlők magazint, egészségfesztivált, konferenciákat szervezhessünk, onko-segítő telefonos tanácsadással segíthessünk! Az alapítványról a rakellen.hu weboldalon találsz bővebb információkat, pénzbeli támogatás a 11713005-20034986-00000000 számlaszámon, 1%-os rendelkezés május 20-ig a 19009557-2-43 adószámmal lehetséges. Köszönjük!
