Szerencsére nem lett belőle építészmérnök. A bohém természete és különleges kisugárzása a színpadra vezette, ahol a magyar rock egyik legnagyobb alakjává vált. A színpad mellett a vitorlázás és a Balaton szerelmese volt. Nagyjaink életigenlése sorozatunkban Kóbor Jánosra emlékezünk, akinek ereiben germán vér is csörgedezett, amiről ő maga így vallott: „Őseim között van osztrák, szász, sváb és ki tudja, még milyen germán törzsbéli.”
A hetvenes években ő volt a leginkább hard rockos kinézetű és mozgású magyar rocksztár. Első benyomásra Robert Plantre, a Led Zeppelin frontemberére hasonlított, és egy kicsit Roger Daltreyt, a The Who énekesét is megidézte.
Milyen volt Kóbor János humora a reflektorokon kívül? Hogyan bánt a rajongókkal és a háttérben dolgozókkal? Milyen történeteket őriznek róla zenésztársai és barátai? Volt-e olyan különös „Mecky-s” gesztusa, amelyet ma is mosolyogva emlegetnek? És mitől lett nemcsak legendás énekes, hanem szerethető ember is? Mi volt az a belső tartás, amely miatt ennyien szerették? Az emlékezésünk nemcsak Meckyről szól, hanem arról is, mi az az életigenlés, amit tőle hazavihet az olvasó. A legenda mögött az embert is megmutatjuk.
Kóbor János „Mecky” nemcsak az Omega frontembereként vált halhatatlanná, hanem egy olyan életfilozófia nagyköveteként is, amely ma, évekkel a halála után is iránytűként szolgálhat mindannyiunknak.
A bohém elegancia, ami színpadra vitte
Maga Kóbor mesélte, hogy az építészmérnöki diploma megszerzése után rögtön bement első munkahelyére farmerben, érettségi zakójában, átlagosnál hosszabb hajjal. Végig dolgozta a munkanapot, a munkaidő vége felé egy komoly ember megszólította: „Többet ne ilyen bohém öltözékben jöjjön!” Kóbor János a legendás párbeszédet így summázta: „Ez volt az első és az utolsó munkanapom az építészeti tervezőirodában és egyáltalán a rock and roll bűvkörén kívül.”
Mecky külseje már azelőtt hordozta a rocksztár-faktort, mielőtt egyáltalán mikrofont fogott volna. A jellegzetes, dús, szőke fürtök, a trapéznadrágok és a kigombolt ingek nem egy kitalált imázs részei voltak. Ő a hétköznapokban is ezt a szabadságot élte meg az öltözködésében. Ez a veleszületett bohémság és vizuális erő szinte törvényszerűen navigálta őt a reflektorfénybe. Nem akart beállni a szürke hétköznapi sorba, a színpad pedig tökéletes teret biztosított ahhoz, hogy a megjelenésével is a szabadságot hirdesse.
A védjeggyé vált külső
Kóbor János színpadi imázsa a hetvenes évek végén, az Omega űrrock (space rock) korszakában forrott ki igazán, és egy tudatosan felépített, futurisztikus szuperhős-karaktert mintázott, amiben a hatalmas haj, a jellegzetes szőke lobonc és a palást meghatározó elem volt.
Mecky híres, dús hajkoronája nem paróka volt, hanem a sajátja. Bár a mindennapokban sokszor összefogva, lófarokban hordta, a színpadon szabadon engedte a fürtjeit. Nagyon szerette, ha a színpadon szélgép folyamatosan fújja a haját, és ez a dinamikus látvány Robert Plant-es, földöntúli aurát kölcsönzött neki, ami teljesen megbabonázta a közönséget.
A félmeztelen test és a vállára vetett, palástszerű, ezüstösen csillogó, futurisztikus köpenyek a sci-fi imázs alapkövei voltak. Ezzel a viselettel az Omega látványvilágáért felelős tervezők egyfajta „űr-grál-lovagot” vagy kozmikus harcost akartak faragni belőle. A palást ráadásul tökéletesen együtt mozgott vele, amikor Mecky a védjegyévé vált, ugrálós, energikus gátfutó-mozdulataival bejárta a színpadot, a köpeny és a szélgép által megfújt haj roppant teátrális látványt nyújtott.
Grál-lovagság mint életigenlés
Már pályafutásának elején ráragadt a Mecky becenév, amelynek eredetére később már maga sem emlékezett. Presser Gábor visszaemlékezése szerint, mivel Kóbor akkori példaképe a Rolling Stones frontembere, Mick Jagger volt, valószínűleg az ő keresztnevének elferdítéséből született a ragadványnév (Mick, Micky → Mecky).
Ha pedig jelképet kellene keresnünk Kóbor János személyiségére, talán a grál-lovag állna hozzá a legközelebb. Nem a karddal harcoló hős, hanem az értékőrző, aki másokat is felemel maga körül. Számos, később ismertté vált zenekar vallott arról, hogy első felvételeit az Omega stúdiójában készíthette el, ahol Kóbor János nem fennhéjázó sztárként, hanem barátságos, sőt atyaian biztató mentorként fogadta őket. A kezdeti időkben családi hátterének köszönhetően maga is sokat tett azért, hogy az Omega elindulhasson az útján.
A magyar tenger és a szabadság szeretete
Már gyerekkorától kezdve meghatározta az életét a vitorlázás, hiszen Kóbor János hetven éven át vitorlázott a Balatonon. A kikötők világa és a nagy generáció legendás barátságai szorosan összefonódtak. Mecky rendszeresen együtt hajózott és osztozott a szél fútta szabadságélményen a korszak másik két hatalmas balatoni vitorlázó-ikonjával, Bujtor Istvánnal és a „Koóstoló” nevű hajó kapitányával, Koós Jánossal is.
Az elszánt grál lovag azonban nemcsak a színpadon, hanem a vízen is magabiztosan mozgott, bár az életigenlő, laza bohémság néha tartogatott számára meglepetéseket. Egyik legkedvesebb történet szerint egyszer vitorlázás közben elnyomta az álom a verőfényes napsütésben. A békésen bóbiskoló rocklegendát és sodródó vitorlását végül a balatoni vízirendőrök vették észre, akik udvariasan felébresztették az alvó Meckyt, majd miután megbizonyosodtak róla, hogy az égvilágon semmi baja, segítettek neki biztonságosan visszatérni a kikötőbe. Ez a történet is tökéletesen mintázza azt a derűs, mindent átitató nyugalmat, amellyel a mindennapokat és a hobbiját szemlélte.
Élet a reflektorokon kívül
Bár a színpadon monumentális energiákat mozgósított, a kulisszák mögött egy teljesen más, rendkívül közvetlen ember élt. Mecky a finom, intellektuális humor, és nem a harsány poénok embere volt. Elegáns, ironikus és intelligens volt, amellyel a feszült helyzeteket is pillanatok alatt feloldotta a turnébuszban vagy a stúdióban.
Sztárallűr mentesen, alázatosan közelített a háttérmunkások felé. Sosem éreztette a státuszát a stábbal. A technikusokkal, roadokkal és sofőrökkel ugyanolyan tisztelettel és barátsággal beszélt, mint a legmagasabb rangú döntéshozókkal. Tudta, hogy az Omega gépezete velük együtt működik jól. Közvetlen volt a közönségével is. Nem kerített kordont maga köré. Ha odaléptek hozzá az utcán vagy egy koncert után, mindig volt egy kedves szava, mosolyogva türelemmel dedikált. A közönséget mindig partnernek tekintette a zenében.
A jellegzetes „Mecky-s” gesztusok
Zenésztársai és barátai ma is mosolyogva emlegetik azokat a berögződéseket, amelyek egyedivé tették őt. Ilyen volt a színpadi mikrofonzsinór pörgetése, vagy az a tipikus, laza kézmozdulat, amellyel a rakoncátlan szőke fürtöket simította hátra az arcából. De ide tartozott az a hihetetlen nyugalma is, amellyel a legnagyobb koncert előtti káoszt is kezelte, miközben körülötte mindenki stresszelt, ő képes volt egy kávé mellett, teljes békében várni az intro megszólalását.
Mit tanulhatunk a belső tartásából és életigenléséből?
Mecky nem hitte el, hogy az öregedésnek korlátoznia kellene az embert. Hetven felett is ugyanolyan energikus és jövőorientált volt, mint harmincévesen. Nem hajolt meg a politikai rendszerek vagy a múló zenei divatok előtt. Megmaradt annak a büszke, független alkotónak, aki tisztában volt a saját és a zenekara értékeivel. Nem engedte, hogy a negatív szemlélet eluralkodjon rajta. Minden helyzetben a megoldást, a szépséget és az élet élvezetét kereste, akár zenéről, akár vitorlázásról, akár a családról volt szó.
Kóbor János azért lett több mint egy zseniális énekes, mert a belőle áradó szabadságvágy és szeretet valódi volt. Nemcsak egy életművet hagyott ránk, hanem a leckét is: az életet nem túlélni kell, hanem stílussal, büszkén és maximális lángon elégetni.
Kóbor János életútja egyet jelent a kompromisszumok nélküli életigenléssel. A legfontosabb útravaló, amit tőle hazavihetünk: sose becsüljük le az időt, de ne is siettessük!
Batári Gábor
*** *** *** ***
Ha tetszett a cikk, kérjük támogasd A Rák Ellen- Az Emberért, A Holnapért Társadalmi Alapítvány munkáját, hogy tovább működtethessük az Életigenlők rákellenes médiaportált, kiadhassuk az Életigenlők magazint, egészségfesztivált, konferenciákat szervezhessünk, onko-segítő telefonos tanácsadással segíthessünk! Az alapítványról a rakellen.hu weboldalon találsz bővebb információkat, pénzbeli támogatás a 11713005-20034986-00000000 számlaszámon, 1%-os rendelkezés május 20-ig a 19009557-2-43 adószámmal lehetséges. Köszönjük!
You must be logged in to post a comment.