Csaknem mindenkit foglalkoztat a kérdés: élünk és meghalunk, ennyi egy élet és nincs tovább. Vagy talán mégis? A modern pszichológia és az objektív tudományos kísérletek kutatják az emberi elme legrejtettebb zugait és talán nemsokára képesek lesznek megmagyarázni olyan jelenségeket, titokzatos eseményeket is, mint, pl: miért képesek látni, vagy éppen megjósolni egyesek olyan jelenségeket, ami más emberek számára nem érzékelhető, és olyan események szemtanúi, amikre ma még csak annyit mondhatunk, az igazság odaát van.
Például említhetjük, Dante Allighierit is, az Isteni színjáték íróját, aki 1321. szeptember 13-án halt meg. A nagy költőt Ravennában a ferencesek templomának Bracciaforte-kápolnájában helyezték örök nyugalomra. Hatalmas költeménye azonban állítólag befejezetlen maradt. Fiait kérték fel, akik maguk is költők voltak, hogy fejezzék be a művét. Nyolc hónappal később az idősebbik fiú, Jakopo azt álmodta, hogy megjelent előtte apja és megmutatta neki, hová van elrejtve egykori szobájában a költemény hiányzó, tizenhárom része. Miután felébredt, Jakopó odasietett a falhoz, amelyet álmában Dante megérintett és egy rejtett üregben megtalálta a koszos, penészes lapokat. A különös események azonban ezzel még nem értek véget. Amikor 1519-ben a pápa rendeletére Dante sírját felnyitották, hogy hamvait Firenzébe vigyék és ott egy új díszes síremlékbe helyezzék el, a kiküldött bizottság a sírt üresen találta. Néhány szerzetes, akiknek az alvóhelye a kápolna közelében volt, arról számolt be, hogy időnként egy piros lepelbe öltözött alakot láttak megjelenni. 1865-ben, amikor a Bracciaforte -kápolnát tatarozták, egyik falában a munkások faládát találtak, amelyben csontváz feküdt, mellette a következő latin szöveg volt olvasható: Dantis ossa a me Fre Antonio Santi hic posita Anno 1677 die 18 octobris – azaz Dante csontjai, amelyet én: Santi testvér helyeztem ide, 1677. október 18-án.
De éppolyan rejtélyes volt a Titanic luxus óceánjáró 1912. április 14-én bekövetkező katasztrófáját megelőző események sora is. Itt úgyszintén elgondolkodtató, mi is történt valójában. Jövőérzékelés, megérzés, véletlen egybeesés, vagy valami más, ami az emberi elme képessége, és egyes embereknél ez jobban kifejlődik, valamiképpen valamiért aktiválódik? 1892-ben W. T. Stead angol újságíró egy képeslapban megjelent cikke – egy óceánjáró hajóról szólt, ami jéghegynek ütközött. A katasztrófában sokan odavesztek, mivel a hajón nem volt elegendő mentőcsónak.
A képzeletbeli hajóskapitány neve E. J. Smith volt, a Titanic kapitányát szintén E. J. Smith-nek hívták. 1909-ben Stead aki elkötelezett spiritiszta volt egy összejövetelen beszédet tartott és egy példával is szolgált: „Ki maga? Mi a neve? „ „Stead vagyok! És itt fuldoklom a tengerben!” Stead valóban az óceánba fulladt, amikor a Titanic elsüllyedt. De az író Morgan Robertson is hátborzongató pontossággal jósolta meg egyik regényében a tragédiát. Robertson története egy hetvenezer tonnás járműről szólt, amelyet akkoriban a világ legbiztonságosabb óceánjárójának tekintettek. Első útján jéghegynek ütközött az Atlanti-óceánon. A hajó elsüllyedt, és a kétezer ötszáz utas legnagyobb része odaveszett, mert a gőzösön csupán huszonnégy mentőcsónak volt – kevesebb, mint a fele annak, amennyire szükség lett volna az utasok és legénység megmentésére. Robertson 1898-ban írott regényében olyan részletekre is kitér, mint a vízkiszorítás, a három hajócsavar, a két árboc és a háromezer személyes befogadóképesség.
De, sokan emlékeznek még arra a repülőgép szerencsétlenségre is, ami 1972. december 29-én történt az amerikai Eastern Airlines légitársaság 401-es járata. Miami repülőtere felé tartott, százhetvenhat utassal a fedélzetén. Bob Loft kapitány és Don Repo másodtiszt leszállási manőverekre készült, amikor a futómű meghibásodása miatt a Floridai Everglades mocsaras vidékén lezuhant. Az áldozatok között volt a két pilóta is.
Nem sokkal később kísértetjárásról érkeztek beszámolók. A legtöbb szellemet az Eastern légitársaság emberei figyelték meg, különösen a társaság egyik gépén. Repo szelleme gyakran megjelent a pilóta- és a konyhafülkében. Úgy tűnt nagyon aggódik a repülés biztonsága miatt. Egy alkalommal megjavította a sütő egyik meghibásodott áramkörét, máskor potenciális tűzveszélyre és a hidraulika szivárgására hívta fel a személyzet figyelmét. Loft szellemét is látták üldögélni az első osztályon és a személyzeti kabinban. Egyszer az egyik légikisasszony megkérdezte tőle, miért nem szerepel a neve az utas listán. Választ nem kapott, ezért aztán jelentette az esetet a kapitánynak. A kapitány felismerte Loftot, mire az rögtön eltűnt. A légitársaság vezetése az ezekről az esetekről szóló jelentések miatt azt javasolta az alkalmazottaknak, forduljanak orvoshoz a társaság költségén.
Turi Emese
parapszichológus
