A padlizsán július végétől késő őszig kapható. Lila héjú, szivacsos állományú bogyóját fogyasztjuk. A növény vadon élő faját egyes leírások szerint Dél-Ázsiában kezdték el nemesíteni, más adatok szerint viszont India az őshazája, és innen került Dél-Ázsiába. Európába a XVI. században, Magyarországra pedig a török hódoltság ideje alatt került. Népies elnevezése törökparadicsom, tojásgyümölcs.
A padlizsán bogyótermése lehet tojás, hosszabb hengeres, vagy gömb alakú. Mindig megfelelően érett padlizsánt vásároljunk, mely körülbelül 5-8 cm átmérőjű, csillogó, kemény, sima héjú, élénkzöld kocsányú termés. A szedés után rövid ideig, 5-6 napig tárolható. A túlérett vagy hosszan tárolt padlizsán felülete matt, magjai barnásak, húsa kesernyés ízű és szívós, csészelevelei hervadtak.
A még éretlen, illetve nem teljesen érett padlizsán a szolanin nevű (keserű ízű, zöld színű és mérgező) vegyületet tartalmazza. Ez a vegyület más zöldségekben is megtalálható, például a burgonyagumón jól látható zöldes részben és az éretlen paradicsomban.
A padlizsán gyógyhatása
A padlizsán fogyasztása különösen ajánlott cukorbetegeknek, illetve reumában, vagy máj- és vesebetegségben szenvedőknek. Vérképző, vizelethajtó, bélgyulladást gátló és emésztést fokozó hatású. Túlzott gyomorsav-termelődésben és gyomorfekélyben szenvedőknek nem ajánlott a fogyasztása.
Amerikai kutatások szerint a padlizsán antocianin (a flavonoidok közé tartozó növényi festékanyag) tartalma segíti a C-vitamin hasznosulását, szerepet játszhat a rákbetegek kezelésében, a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében, továbbá csökkenti a koleszterinszintet, és növeli a „jó”, vagyis a védő hatású HDL-koleszterin szintjét a vérben. Az antocianin serkentő hatással van a különböző agyműködési funkciókra is; a vegyület többek között a vöröskáposztában is megtalálható.
A padlizsánban lévő nem felszívódó (abszorbeált) flavonoidok a gyomor- és béltraktusban intenzív átalakulási folyamatokon mennek keresztül, aminek a végén egyszerű fenolsavak keletkeznek: ezek a vegyületek már könnyen felszívódnak a vékonybél nyálkahártyáján keresztül. Az egyszerű fenolsavak antioxidáns, rákmegelőző hatású vegyületek. A gyógyászatban a padlizsán terméskivonatát máj- és epebetegségek kezelésére ajánlják. Az indiai természetgyógyászat szerint a zöldség idült asztmában és hörghurutban is jó hatású lehet.
A padlizsán felhasználása
A padlizsán zsiradékban történő sütésekor sok zsírt szív magába: egy ausztráliai kutatás szerint egy padlizsánszelet több mint 80 grammnyi zsiradékot vesz fel 70 másodperc alatt, így nagymértékben nő az energiatartalma. Jobban emészthető, ha a tojásgyümölcsből zsiradékszegény ételeket készítünk. A padlizsán a balkáni népek és a mediterrán étrend egyik legtöbbet használt élelmiszere, sokszor eszik hús helyett.
Nyersen nem fogyasztható! A balkáni országokban jellemző fűszerei a bazsalikom, a borsikafű (csombor), a bors, az oregánó, a vöröshagyma, a fokhagyma és a zöldpetrezselyem. Sokszor adnak hozzá paradicsomot is. Készítenek belőle olajos salátát, illetve egyéb zöldségekkel kombinált ételeket is.
A padlizsán héját sütés, főzés előtt nem mindig kell eltávolítani (ez az étel jellegétől függ), a kocsonyáját egyujjnyi gyümölccsel együtt kell levágni. Készíthető belőle saláta, előétel és rakott étel, népszerű rántva is.
Felhasználható levesekbe, főzelékekbe, párolva, mártásként, köretnek. Legelterjedtebb elkészítési módja a padlizsánkrém. A görög muszaka és a francia, provanszi ratatouille egyaránt padlizsános egytálételek. A katalán escalivada grillezett zöldség, a vinete saláta pedig román és erdélyi magyar zöldségkrém.
A padlizsán tápanyagtartalma
Energiatartalma kicsi, ezért cukorbetegek és fogyókúrázók is fogyaszthatják az elkészítési módtól függően (zsiradékszegényen). Nagy a víztartalma, rostot, fehérjét és kevés szénhidrátot is tartalmaz.
Értékes C-vitamin-, folsav-, niacin- és pantoténsav forrás. Ásványianyag-tartalma kiemelkedően jelentős. Megtalálható benne a kálium, foszfor, magnézium, kálcium, nátrium, purin és oxálsav. A felsoroltakon kívül antioxidáns hatású ubikinon (Q10) is található benne. Ennek a vegyületnek fontos szerepe van a sejtanyagcserében és a sejtekre káros szabadgyökök megkötésében.
Padlizsánkrém
Hozzávalók:
- 2 db padlizsán,
- 2 tk mustár,
- só ízlés szerint,
- őrölt fekete bors ízlés szerint,
- 2 gerezd fokhagyma,
- 10 dkg hideg vaj.
Elkészítés:
A megmosott és szárazra törölt padlizsánt megszurkáljuk, 200 ºC-os előmelegített sütőbe tesszük. 25 percig sütjük, átfordítjuk a másik oldalára és még egyszer 25 percig sütjük. Akkor jó a padlizsán, ha a héja ráncos és puha a húsa. A padlizsán szárát levágjuk, héját lehúzzuk és húsát lekaparjuk a héjról. Összeturmixoljuk a hozzávalókkal. Friss, vagy pirított kenyérre kenve tálaljuk.
Forrás: egeszsegter.hu
