Fejenként évente mintegy 6 kg zöldséget és gyümölcsöt dobunk ki, sokszor csak azért, mert nem szép. Pedig a látszólagos hiba nem feltétlenül jelent rosszabb minőséget.

Nem csak a legfrissebb, legszabályosabb zöldség-gyümölcs ehető

Sokan elfordulnak a szokatlan alakú zöldségektől, gyümölcsöktől, amik kisebbek vagy nagyobbak az átlagosnál, esetleg más a mintázatuk, látszólag hibásak, így nem felelnek meg az előírásnak vagy a fogyasztói elvárásoknak. Ezek a termények azonban csak másmilyenek, de nem feltétlenül rosszabbak.

A pusztán alakhibás zöldség és gyümölcs előkészítést követően ugyanúgy fogyasztható, mégis sokszor – érdemtelenül – a szemétben végzi. A Nébih Vegyél számba! kampányának oldala bemutatja azokat a „hibákat”, amelyek nem befolyásolják a fogyaszthatóságot. Megtudhatjuk, hogy a fura, szabálytalan forma a legtöbb gyümölcsnél, zöldségnél még nem gond, és ízre még tökéletes lehet egy felhasadt sárgarépa, belilult paprika is.

Az igazán jó minőségű, bio termesztésű vagy különleges ízvilágot hordozó tájfajta zöldségek, gyümölcsök – mint például azok a paradicsomok, amelyek nemrég az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet jóvoltából kerültek forgalomba – gyakran egyedi formájúak, tűnhetnek hibásnak. A reklámokban látható “tökéletesen szabályos” forma nem minden, a hibátlan külső önmagában nem garantál jó minőséget.

Ha jól tárolod, tovább élvezheted

Bizonyos gyümölcsök, zöldségek érési folyamata a betakarítás után is folytatódik, azaz a szállítás és tárolás során is tovább érnek. Épp ezért vásárláskor figyelembe kell venni, hogy mikor szeretnénk felhasználni. A friss gyümölcs és zöldség esetében az érési folyamat a legtöbbször lassítható a hűtőben való tárolással, a már félbevágott, feldarabolt terményeknél pedig kiemelten fontos a hűtés, hisz feldolgozott állapotban felgyorsulnak a romlási folyamatok.

Bizonyos termékeknek ugyanakkor kifejezetten árt a hűtés: a sárgarépa a hűtőben fagyási sérülést szenvedhet, a banán pedig megbarnul a hűtőszekrényben. Sőt, a héjából kiszabaduló érlelőgáz miatt a banánra az is igaz, hogy a közelében, vele egy zacskóban tárolt zöldség/gyümölcs gyorsabban érik. Ezek a körülmények mind befolyásolják a fogyaszthatóság időt, éppen úgy, ahogy a termék szállítása is.

Előnyben a hazai

A hazai, helyi termékek garantáltan frissebbek, frissességük „kevésbé időzített”, mint a távoli országokból hazánkba utaztatott zöldségek-gyümölcsök.

Fontos környezeti szempont, hogy a szállítási távolság növekedésével a szén-dioxid kibocsátás jelentősen nő, mintahogy az eközben a hűtésére fordítandó energiaszükséglet is. Egy tanulmány például kimutatta, hogy például a helyi termesztésű almák előállításához, szállításához 87%-kal kevesebb szén-dioxid-kibocsátás köthető, mint a külföldről behozott almákéhoz.

Ráadásul, minél messzebbről szállítják a termékeket, annál nagyobb eséllyel nyomódnak és sérülnek meg útközben, amely élelmiszer hulladékok keletkezéséhez vezethet.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) legfrissebb kutatási eredményei szerint Magyarországon fejenként, csaknem 6 kg zöldséget és gyümölcsöt dobunk ki évente. Ennek egy részét pusztán azért, mert az étel „nem tökéletes”, alakhibás, vagy a szállításból, esetleg a tárolásból fakadóan esztétikai hibás.

A Vegyél számba! kampány arra hívja fel a vásárlók figyelmét, hogy

1. nem csak a legfrissebb, legszabályosabb, legesztétikusabb zöldség-gyümölcs tápláló,

2. a zöldség-gyümölcs fogyaszthatósági ideje meghosszabbítható a megfelelő élelmiszerbolti, illetve otthoni tárolással,

3. érdemes hazai termékeket vásárolni, mert azok garantáltan frissebbek, frissességük „kevésbé időzített”.

A kampány edukációs anyagaival elsősorban a Nébih Maradék Nélkül élelmiszerpazarlás elleni programjának felületein (honlap, social media, youtube) találkozhatnak az érdeklődők. Emellett a hivatal saját csatornáin és egyéb tematikus oldalain is megjelennek majd a praktikus tudnivalók. A jövőben pedig a programhoz kapcsolódó rendezvényekre, izgalmas aktivitásokra is számíthatnak a vásárlók.

Forrás: tudatosvasarlo.hu

eletigenlok.hu

Similar Posts