Terápiás kutyusok „dolgoznak” Egerben

Állatbarátságról, a simogatás lélekgyógyító hatásáról Botka Tímea egri állatvédő szakembert kérdeztük meg, aki saját maga állattartó, ideiglenes állatbefogadó is, számos mentésen van túl, őzikék, sünök, teknőcök, lovak, cicák és megszámlálhatatlan kutya köszönheti életét, és aztán jó sorsát is, merthogy Timi és állatvédő, állatmentő csapata élen jár nemcsak a gazdi keresésben, hanem a találásban is. Mindemellett terápiás célzatú foglalkozásokra is meghívást kapnak.

– Az állatszeretet az egyik ismert védjegyed Timi…

– Az állatok iránti szeretetemet a nagyszüleimtől örököltem. Amióta az eszemet tudom mindig voltak körülöttem négylábúak. Sokszor azt halljuk, hogy mi, akik az állatokat mentjük, valami pótcselekedet lenne ez részünkről. Véleményem szerint ez egyáltalán nincs így.

– Az állatok nagyon megérdemlik, hogy legyenek védőik, megmentőik…

– Az biztos, hogy az állatok feltétel nélkül közvetítenek felénk pozitív érzelmeket, és ez minden embert feltölt, vagy fel kellene töltsön. Nem csak a szeretetük az, ami segíti a mindennapjainkat, hanem az a képességük is, amivel az ember életét szebbé, egyszerűbbé, rendszeresebbé, boldogabbá és élhetőbbé tudják tenni. Erre a célra szinte bármilyen állat megfelel. Vannak közöttük kifejezetten terápiás segítő állatnak kiképzettek, mert bizonyított, hogy a simogatás, az ölelés, a dorombolás feltölt.

– Hogyan lesz az állatokból „terápiás munkás”?

– Tíz évvel ezelőtt hoztuk létre Egerben a Vidám Mancsok Állatvédő Egyesületet. Tagjaink között voltak olyan személyek, akik sérült gyermekeket ellátó intézményben dolgoztak. Tőlük jött az ötlet, hogy az egyesület vegye bele a programjába a gyermekek fejlesztésének segítését. Itt elsősorban kutyák jöttek szóba. Saját westie kutyáim közül Mozarttal kezdtünk el terápiás állatfelvezető továbbképzésre járni. A vizsgát sikeresen letettük. Elkezdtünk együtt olyan intézményekbe járni itt Egerben ahol a vezetőség is hitt abban a kutya jelenléte a gyermekek életében pozitív változásokat hozhat.

– És hozott?

– Igen. Az volt a célunk, hogy a foglalkozásokon résztvevő sérült és egészséges gyermekeket egymáshoz közelebb hozzuk, és hogy egymást elfogadják, zárkózottságukat csökkentsük. Az volt a lényeg, hogy elérjük, pozitív kapcsolatba kerüljenek a kutyával majd rajta keresztül egymással. Fontosnak tartottuk, hogy a résztvevő egészséges gyermekek empátiás képességét is fejlesszük. A sérült gyerekeknél a fejlesztési terület sokrétű lehet. Például a mozgás, az észlelés finomítása, a feladathelyzetek megoldása.

– Hol tapasztaltátok meg a „közösségi” simogatás terápiás hatását?

– Nemcsak olyan intézményekbe látogattunk el ahol sérült gyermekek életminőségén tudtunk segíteni, hanem óvodákban, iskolákban is szeretettel fogadtak bennünket. Ezeknél a gyerekeknél is fontosnak tartottuk az empátiás és kommunikációs képességük fejlesztését. A gyermekek nyitottak a világra az őket körülvevőkre. Mégis sokszor azt láthatjuk rossz élmény vagy a szülő félelmének a kisugárzása miatt elég sok gyermek félelemmel van az állatok iránt, ezen belül is a kutyák felé tapasztalható nagyobb tartózkodás.

– Hogyan lehet a berögzült félelmet oldani, átalakítani?

– Ezeken a foglalkozásokon pozitív kapcsolatot alakítunk ki a gyermekek és a kutyák között. Megbeszéljük a jelenlevőkkel, hogyan kell felelősen állatokat tartani. megtanítjuk az állatok testbeszédét, így elkerülhetők a kutyák okozta balesetek, harapások. Sajnos sokszor tapasztaltuk, hogy nem csak a gyerekek, hanem a felnőttek sem tudják, hogyan kell egy kutya felé közelíteni. Nincsenek tisztában azzal, hogy mikor nem szabad őket zavarni és a testbeszédük mit jelent. Ezért gondoltunk arra, hogy az egyesület „örökös” kutya tagjaival egri rendezvényeken részt vegyünk és ott célzottan vagy észrevétlenül az embereknek ezt a „tudást” tovább adjuk.

– A kutyacsapat szereti ezt a „munkát?

– Fontosnak tartjuk, hogy mindig ugyanazokkal a kutyákkal jelenjünk meg. Ezek a kutyák már hozzászoktak a tömeghez az emberek közelségéhez. Volt olyan eset, amikor egy 3 éves kislányt véletlenül meglöktek és az egyik pihenő kutyára ráesett. Ha kutyákkal jelenünk meg egy közösségben nekünk minden eshetőségre fel kell készülnünk. Ennél az esetnél a kutya arrébb ugrott és ülve figyelte, amíg a gyermeket a szülők magukhoz vették. Azért, hogy a gyermekben ne maradjon negatív kép az esettel kapcsolatban a kutyák gondozója felvette a földről az egyik labdát és megkérte a gyermeket, hogy dobja el az általa kiválasztott kutyának. Így a gyerek figyelmét gyorsan elterelték a történtekről a kutya a labdát visszavitte neki. Az eset pozitívan zárult mind a gyermek, mind a szülei számára. Ha nem megfelelő kutyát vittünk volna a rendezvényre vagy az állatokat felügyelő nem él ezzel az apró trükkel, akkor a gyermek életében maradandó félelem alakulhatott volna a kutyák felé.

Fontosnak tartjuk, hogy az emberek az állatokkal békében és szeretetben éljenek. Ezért örülünk, ha lehetőséget kapunk arra, hogy intézmények rendezvények életében programjában jelen tudjunk lenni kutyáinkkal. A simogatással elért örömteli hangulat mindannyiunk számára pozitív lelki feltöltődést ad.

Vajda Márta

Életigenlők.hu

Hasonló cikkek