A káposztát már a kőkorszakban is ismerték. Egyes adatok szerint a mai fajtákhoz hasonló egyedek az ókori Egyiptomban jelentek meg először. Az egyiptomiak szent növényként tartották számon, betegségek kezelésére is használták. A vöröskáposzta őshazája Kis-Ázsiában található, de igen korán átkerült Európába is, ahol a rómaiak és a görögök csodaszernek tartották.
A vöröskáposzta levélzete tömör, íze enyhén édeskés, lágy, jellegzetes káposzta ízű. A vöröskáposzta akár 6–8-szor is több C vitamint tartalmaz, mint a fehérkáposzta. Antocián adja a vöröskáposzta színét. Az antocianinok a flavonoidok csoportjába tartozó egészséges növényi eredetű tápanyagok.
A vöröskáposzta élettani hatása szerteágazó. Amerikai kutatók 36 féle antocianint azonosítottak a vöröskáposztában. Egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy az antocianinok védenek a rák ellen, elősegítik a szív egészségét, javítják az agyműködést, a központi idegrendszer sejtjeit karbantartják és segít a depressziós hangulat, a letörtség eloszlatásában is.
Kutatások során kiderült az is, hogy dupla olyan antioxidáns hatással védi a szervezetet, mint a C-vitamin.
Glukozinolát tartalma a tüdő-, gyomor, vastagbél- és végbélrák ellen védi szervezetünket.
A párolás nem teszi tönkre a káposztában található rákkeltő kémiai anyagok méregtelenítését segítő enzimeket, sőt növelik ezek szintjét.
A vöröskáposzta valóságos ásvány- és vitaminbomba. Található benne kálium, kalcium, foszfor, vas, jód, kén, valamint A-, B-, C-, K- és U-vitamin. Ezeken kívül jelentős mennyiségű ásványi sót és fehérjét is tartalmaz. Erősíti az immunrendszert, részt vesz a sejtek védelmében és regenerációjában, segít a máj méregtelenítésében, enyhíti a gyulladást, és mindenféle gyomor- és emésztési nyavalyára jó hatással van. Csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint az agyvérzés kockázatát, mivel meggátolja a vérrögök képződését, csökkenti a magas triglicerid-, és koleszterinszintet is. A káposzta növeli az étvágyat és javítja az emésztést. Étkezés után hosszabb ideig a jóllakottság érzetét kelti, ezért a fogyókúrázóknak is ideális táplálék.
A káposztában található antioxidáns bizonyos enzimek termelődését fokozza a szervezetben, amelyek a máj méregtelenítéséért felelősek. Bizonyított, hogy a rendszeres káposztafogyasztás meggátolja a máj sejtjeinek az elhalását, bizonyos kémiai folyamatok hatására. Ehhez azonban heti legalább három alkalommal nyers káposztasaláta fogyasztása ajánlott. Továbbá, orvosilag is kimutatható, hogy a káposztában lévő kén akár 40 %-kal is visszaszoríthatja az emlődaganatok képződését, ehhez viszont naponta ajánlott a káposztafogyasztás, szintén nyers formában.
A különböző csírákhoz hasonlóan, a lilakáposzta csírája segít kiüríteni az ízületekben felhalmozódott méreganyagokat, gyulladáscsökkentő hatású, serkenti a májműködést, a benne található enzimek meggátolják a rákos sejtek szaporodását, zöldhályog esetében javítja a látást és rendkívül magas vastartalommal rendelkezik.
Forrás: egeszsegter.hu
