Kormányprogram a Nemzeti Rákellenes Program
Interjú Dr. Takács Péter egészségügyi államtitkárral
A betegségeket megelőzni a leghatékonyabb – ezt mindenki tudja elméletben. A rettegett betegségek, mint a daganatok megelőzésére hatványozottan igaz ez. 2019-ben kormányprogrammá vált a Nemzeti Rákellenes Program, amely része a Nemzeti Egészségügyi Stratégiának. Több szektor együttműködésével valósul meg.
Milyen módon, milyen eszközökkel irányítja a figyelmet a kormányzat az egészségügy modernizálásában a szűrésekre, milyen módon vonja be a civil szektor rákellenes szervezeteit a program megvalósításába? Mit tehet az egyén saját egészsége érdekében? És hogyan segíthet ebben egy kormányprogram? Ezekben a kérdésekben adott interjút Dr. Takács Péter a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára az Életigenlők magazinnak.
Államtitkár úr, ezúton is megköszönöm Önnek, hogy elfogadta a 2023. október 27-én immár 2. alkalommal megrendezésre kerülő „Tegyük szerethetővé a rákellenes életmódot!” c. konferencia fővédnöki tisztét és öröm számomra, hogy a konferencia kapcsán beszélgethetünk a Nemzeti Rákellenes Program időbeli megvalósulásairól, az emberek egyéni felelősségéről az egészségük megőrzésében, civil szektor szereplőivel való együttműködésekről.
Ön szerint lehet-e a társadalmi egyeztetések színtere egy konferencia, ami több szektort egy asztalhoz ültet?
Igen. Ahogy eddig is, ezután is törekszem arra, hogy minél szélesebb szakmai és társadalmi nyilvánosság előtt ismertessem az elképzeléseinket és hallgassam meg a szakmai javaslatokat.
„A következő fél év nagy kihívása a köz- és magánellátás viszonyrendszerének tartós rendezése lesz…” – mondta egy előadásában. Az egészségügy modernizálása a hatékonyabb üzemelést célzó intézkedés mellett a lakosság tudatosabb egészségügyi fogyasztóvá alakítását is fókuszba helyezi?
Nagyon fontos az egészségünkkel kapcsolatos gondolkodás formálása. Ebben társadalmi szinten is elmaradásban vagyunk, ez a prevencióra is vonatkozik, illetve arra is, hogy betegségeket olyan helyen kezeltessük, amit betegbiztonság szempontjából a legjobb megoldást kínálják.
A túlzott fogyasztás, a rohanó élet, a stresszes hétköznapok nem igazán kedveznek a tudatos életvezetésnek. Elméletben rengeteg információhoz jut hozzá a mai kor embere… Ön szerint miben fogalmazható meg az egyéni felelősségünk az egészségmegőrzésben?
Hazánk – a többi kelet-európai országhoz hasonlóan – küzd terhes örökségével, a magas rák gyakorisággal és halálozással. Emellett kedvező tendencia is megfigyelhető 2011 és 2019 között hazánkban, hiszen a férfiak daganatos halálozási aránya 11%-kal, míg a hölgyeké 6%-kal javult. A HPV elleni átoltottságot tekintve pedig hazánk sokkal jobban áll, mint az EU átlag. A dohányzás, az alkoholfogyasztás, az elhízás mind olyan életmódbeli faktorok, amelyeknek szerepe van a daganatos betegségek kialakulásában, és amiket alapvetően az egyéni egészségtudatosság és felelősségvállalás határoz meg, befolyásol. A szakpolitikának e tekintetben a társadalom egészségtudatosságra nevelésében van elmaradása, de a készülő Népegészségügyi Stratégiában jelentős szerepet kap, illetve a közoktatási államtitkár úrral is együttműködünk, hogy a gyerekek egészségre nevelését már korán, az oktatási intézményekben elkezdjük.
Mit tesz a Kormány annak érdekében, hogy a lakosság tudatosabban tegyen az egészsége megtartása érdekében?
A kormány az elmúlt években számos jogszabályi változást vezetett be, amivel képes rávezetni a lakosságot az egészségtudatosabb életmódra. Hogy csak néhányat említsek: a nemdohányzók védelméről, a népegészségügyi termékadóról, vagy a közétkeztetés táplálkozás-egészségügyi előírásaira vonatkozó törvények. 2012 óta folyamatosak az iskolai egészségfejlesztési programok is. A mindennapos testnevelés bevezetésével az EU tagországok úttörői közé kerültünk, vagy az ingyenes humán papillomavírus (HPV) elleni védőoltás, amit ma már a fiúgyermekek is megkaphatnak. A lakóhely-közeli szolgáltatások támogatása érdekében hazánkban működő 107 egészségfejlesztési iroda (EFI) járási szinten lát el hiánypótló tevékenységeket egészséges életmódot támogató egyéni és közösségi egészségfejlesztési programok szervezésével és megvalósításával, s ezek száma a következő években emelkedni fog.
Év elején a Kórházszövetség konferenciáján változásokról beszélt, amelyek radikális ápolási nap csökkentésre törekszenek a fekvőbeteg-ellátásban, majd ezután a járóbeteg-szakellátás következik… Ez a daganatos betegek esetében mit jelent?
Nem ez hangzott el, tévesen idézett a sajtó. Ott arról beszéltem, hogy az orvostudomány sokat fejlődött, lényegesen lerövidült az az idő, amit a betegnek a gyógyulásáig a kórházban kell eltölteni, de a finanszírozási rendszer ezt a pozitív változást nem követte. Így indokolatlanul s mesterségesen sokáig tartottak bent betegeket, akiknek az állapota egyébként már nem igényelt volna kórházi kezelést. Mindezt pusztán finanszírozási megfontolásból. A daganatos betegek kezelésében elsődleges célja mielőbbi szövődménymentes gyógyulás. Az elmúlt években a modern sugárterápiás és minimál invazív sebészeti technikák (pl. legújabban a robotsebészet) bevezetése lehetővé tette a daganatos betegeknél a kórházban töltött idő jelentős csökkentését. A precíziós, rövidebb sugárterápiás eljárások rövidebb kezelési kúrákkal azonos gyógyulási eredményt biztosítanak, míg a laparoszkópos és robotsebészet bevezetésével 7-10 napról 2-3 napra is lerövidülhet a kórházban töltött időszak.
Terveznek-e rehabilitáció idején térítésmentesen igénybe vehető szolgáltatásokat?
A Nemzeti Rákellenes Program tartalmaz terveket az onkorehabilitációs ellátás járóbeteg és fekvőbeteg kapacitásának fejlesztésére. Ezek megvalósítási lehetőségeit folyamatosan vizsgáljuk.
Kampányok, világnapok, programok, figyelemfelhívó események hangzatos és fontos célokat hirdetnek. A megvalósuláshoz a kampányokon túli időszakokban folyamatosan kell tenni… Ön szerint mik azok az eszközök, amiket a Nemzeti Rákellenes Program rövidebb és hosszabb távon hozzáad a rákellenes küzdelem eredményességéhez?
A Nemzeti Rákellenes Program felöleli a rákellenes harc minden aspektusát az elsődleges megelőzéstől, a szűrővizsgálatokon, korai felismerésen, daganatellenes kezeléseken át a rehabilitációig, illetve egészségnevelési programokat. Magyarországon az Országos Onkológiai Intézet (OOI) Európában az elsők között dolgozta ki a Magyar Nemzeti Rákellenes Programot még 1993-ban, amit azóta többször megújítottak, utoljára 2018 nyarán. Az elmúlt 5 évben számos eleme megvalósult. Hosszú távon ezek az intézkedések hozzájárulnak, hogy 2030-ig a daganatos halálozást 10%-kal tudjuk visszaszorítani.
A hosszú távú célkitűzések megvalósításában mire helyezik a hangsúlyt 2023-ban?
A fenti célok eléréséhez össztársadalmi összefogásra van szükség. Természetesen ebben megvan a kormány felelőssége és feladata is, de mind az egyén, mind a társadalom egészségének felelősségére is építenünk kell, ha sikerrel akarunk járni a rákellenes harcban. Elsősorban az elsődleges megelőzésre és a szűrővizsgálatokon való részvételi arány javítására helyezzük a hangsúlyt 2023-ban. A COVID-19 pandémia minden országban átmenetileg visszavetette a panasz- és tünetmentes betegek önkéntes részvételét a szűrővizsgálatokon, így ennek visszaemelését elsődleges prioritásként kezeljük.
Az egyes szektorokkal való együttműködés fontos része a Nemzeti Rákellenes Program megvalósításának. Hol és miben látja a civil szervezetek bekapcsolódási lehetőségeit?
A betegszervezetek igen fontos szerepet vállalhatnak a rákellenes harc köztudatba emelésében, különös tekintettel az egészséges életmód, az egyéni szintű rákmegelőzés lehetőségeinek propagálásával és a civil társadalom szűrővizsgálatokon való részvételének előmozdításával. Természetesen a különböző betegszervezetek szerepe igen jelentős a már kialakult betegség esetén a daganatos betegek támogatásában és gyógyulás után a teljes értékű életbe való visszavezetésükben is.
Orvosként és egészségügyi államtitkárként sokat foglalkozik az egészséges életmód, a tudatos életvezetés elterjedéséért. Mit jelent Önnek személyesen az egészséges élet? Hogyan tudja beilleszteni életébe a stressz-mentességet, a pozitív gondolkodást, mozgást, és az örömteli tevékenységet?
Mindig is úgy gondoltam, hogy a kiegyensúlyozott családi élet a lelki egészségem alapja. Szerencsés vagyok, mert támogató közeg van mögöttem, ami elsősorban a feleségemnek köszönhető. Nincs sok szabadidőm, ezért amikor akad egy kevés, azt igyekszem tartalmasan eltölteni a családom körében. Nagyon fontosnak tartom, hogy már kicsi korban rávezessük a gyerekeket a sport és a kinti programok fontosságára – ami manapság a technika fejlődésével – nem könnyű feladat. Egyéni kikapcsolódásra természetesen nekem is szükségem van, ezt a horgászat adja meg, ha pedig sport, akkor a focit választom. Megoldásorientált beállítottságú vagyok, ezért pozitívan állok az előttem álló feladatokhoz, talán ez az oka, hogy meg tudom őrizni a higgadtságom nehéz helyzetekben is.
Vajda Márta
(2023. tavaszi interjú másodközlése az októberi konferenciához kapcsolódó téma okán)
*** *** *** ***
Ha tetszett a cikk, kérjük támogasd A rák ellen, az emberért, a holnapért! Társadalmi Alapítvány munkáját, hogy tovább működtethessük az Életigenlők rákellenes médiaportált, kiadhassuk az Életigenlők magazint, rákszűréseket szervezhessünk, onko-segítő telefonos tanácsadással segíthessünk! A rák ellen… Alapítványról a rakellen.hu weboldalon találsz bővebb információkat, pénzbeli támogatás a 11713005-20034986-00000000 számlaszámon, 1%-os rendelkezés május 20-ig a 19009557-2-43 adószámmal lehetséges. Köszönjük!
