A legintenzívebb flow-tevékenységgel érhető el
Magyarnak tartotta magát és büszke volt erre Dr. Csíkszentmihályi Mihály boldogságkutató, a flow-elmélet világhírű megalkotója 2021. október 21-én 87 éves korában elhunyt.
Világéletében az értelmes, izgalmas, jó emberi élet titka érdekelte, ezért lett pszichológus. A chicagói egyetemen szerezte meg diplomáját, doktorátusát, idővel a pszichológia tanszék vezetője lett. A nagy sikert az 1990-ben megjelent, sokat idézett Flow (Az áramlat. A tökéletes élmény pszichológiája) című könyve hozta meg számára, amelyet 27 nyelvre fordítottak le.
A rák ellen… Alapítvány ismert 12 szirmú egészségvirágában szerepel az „örömteli tevékenység”, ami fontos szerepet játszik abban, hogy elégedettnek, kiteljesedettnek érezzük magunkat. Egy korábbi interjúval emlékezünk munkásságára és egyben arra buzdítunk mindenkit, aki keresi életében az örömöt, kutatja a boldogságot, hogy merítsen ötleteket az amerikai-magyar pszichológus méltán híressé vált életfelfogásából.
A boldogságot kutatja, miközben a világban a lakosság elég nagy százaléka depressziós. Milyennek érzi az emberek általános közérzetét?
Pontosan azért fontos megérteni a pozitív érzelmek, pozitív tapasztalatok működését, mert olyan sok ember boldogtalan a Földön. Gyerekkoromban azért kezdtem érdeklődni a pszichológia iránt, mert észrevettem, milyen boldogtalanul, zavarodottan él körülöttem a legtöbb felnőtt. Sajnos, ma sem változott gyökeresen a helyzet. Annál több okunk van arra, hogy tegyünk valamit. Az emberek akkor a legboldogabbak, amikor teljesen leköti figyelmüket egy olyan feladat, amibe boldogan belefeledkeznek, akkor energikusnak érzik magukat, élvezik, hogy jól csinálják, az élmény pedig önmagában hordozza jutalmát. Festők és zeneszerzők, vezérigazgatók és dominikánus szerzetesek, parkban sakkozó munkások és navajo pásztorok hasonlóan élik meg, ha azt csinálják, amit valóban szeretnek.
Mi dönti el, hogy valaki boldog ember, vagy szerencsétlen? Mennyire függ ez az örökölt hajlamoktól, a hozott mintáktól? Van szabad választásunk?
Még mindig nem tudunk eleget ahhoz, hogy meggyőző választ adhassunk egy ilyen összetett kérdésre. Vannak kollégáim, akik szerint az ember boldogságát 50%-ban határozzák meg a genetikus adottságai, 15%-ban a körülményei, úgymint vagyon, jó család, igazságos társadalom, iskolázottság, és 35%-ban személyes döntés függvénye a dolog. Úgy tűnik, ezek a számok közelítenek a valósághoz, de nekem személy szerint továbbra is vannak kételyeim.
Melyek a boldogság forrásai? A legtöbb ember, ha rossz napja van, vesz egy új ruhát, kinéz egy autót, megjutalmazza magát egy tárggyal. Mikor vagyunk a legboldogabbak?
Úgy tűnik, nem hoz tartós boldogságot, ha a fogyasztást tesszük meg örömforrásnak. Az elsősorban anyagi értékek szerint élő emberek, ahogyan halad az idő, egyre boldogtalanabbak. A legintenzívebb a flow tevékenységgel elérhető életöröm, amikor magas színvonalú feladatok találkoznak magas szintű képességekkel, amit összpontosított figyelem, alkotókedv és elégedettség kísér. Ez leggyakrabban munka közben élhető meg.
Mit tegyünk, ha unalmasnak tartjuk a munkánkat, utáljuk a főnököt, hétfő van és dugó, és még az eső is esik?
Ha a munkánk unalmas, két lehetőség van: 1) hamar keressünk másikat 2) igyekezzünk érdekesebbé tenni azzal, hogy saját teljesítménymércéket állítunk fel magunknak. Senkinek sem kell tudnia, hogy saját igényeinkhez igazítottuk kicsit a munkát, saját belső szabályokat állítottunk fel a magunk számára, „játszani” kezdtünk a feladattal, amíg felkelti az érdeklődésünk.
Mi a titka, hogy felszínre tör a kreativitás, avagy sem? Fejleszthető?
Hogy a kreatív lehetőségek kibomlanak-e valakiben, az sok külső tényezőn is múlik: mennyire fér hozzá információkhoz, elsajátítható készségekhez, valamint az a társadalom, amelyben az illető él, érdeklődik-e az új dolgok iránt, avagy sem. De mindenkiben ott a kreativitás lehetősége, amit a kíváncsiság, érdeklődés mentén lehet fejleszteni.
Milyenek vagyunk mi, emberek, a 21. században? Mit hozunk magunkkal, merre haladunk?
A jó és a rossz szinte végtelen lehetőségét rejtjük magunkban. Minden egyes döntés, amit meghozunk, hozzátesz valamit ahhoz, hogy milyen lesz a közös jövőnk. Hogy végül mit választunk, ezt szinte lehetetlen előre megjósolni.
Milyennek látja a magyarokat boldogság, kreativitás, flow szempontjából?
Igaznak érzem a magyarokról kialakult képet, miszerint borongós kedélyűek, de kreatívak. Azt gondolom, mint a legtöbb kis nemzetnek, fontos a nemzeti hagyományok, identitás megőrzése, de egy olyan jövőben gondolkodjunk, amelyben a különböző kultúrák egy egységesen fejlődő, integrált emberiség alkotórészei.
Miért az Egyesült Államokban él?
1956-ban érkeztem az Egyesült Államokba, hogy pszichológiát tanuljak, akkoriban ez a tudományág nem szerepelt még nagy súllyal az európai egyetemeken. Amerikában európainak, Európában meg amerikainak érzem magam. Minden helynek vannak előnyei és árnyoldalai, de nekem az Egyesült Államok több lehetőséget adott, mint amiről másutt álmodni mernék.
Fontos Önnek a jólét, a siker? Boldog ember? Miben találja meg a flow-élményt?
Nagyon elégedett vagyok életem anyagi paramétereivel, az iskolaév alatt Kaliforniában élünk, és van egy házunk Montanában, ahol nyáron lakunk. A munkámban találom meg manapság a flow-t, amikor esetleg elcsüggednék, alszom.
Milyen érzés világhírűnek és sikeresnek lenni?
Hitetlenkedés és alázat, főleg.
Tegyi Enikő
Stílus és lendület
