Interjú Suzuki Kimiyoshival a hazánkban élő szamurájjal
A mesternek mindig az odaadást és a helyes magatartást kell közvetítenie, a tanítványnak pedig elsősorban ezeket kell befogadnia” – vallja Suzuki Kimiyoshi a Mecsekben élő japán harcművész, aki munkásságáért 2017-ben Magyar Bronz Érdemkeresztet kapott.
Nagyapja az utolsó szamurájok egyike volt, részt vett a modernizáció elleni lázadásban, az ő alakja lett tán megformálva Az utolsó szamuráj című filmben… Vajon kiből lehet jó „tanítvány”? Miből áll a harcművészet lényege? Vajon mindannyiunkban szunnyad egy harcművész? Ezekről beszélgettünk.
Milyen utolsó szamuráj unokájának lenni, Kimiyoshi úr?
Nagyapám Makita Shigekatsu nagyon fiatal szamuráj volt, amikor elkezdődtek a modernizációs törekvések Japánban. Több csatában is részt vett, végül Hokkaidóra menekült, amikor győztek a modernizáció erői. Ott megalapította a kenjutsu iskoláját, aminek emlékét ma obeliszk őrzi. Az utolsó szamuráj című film emléket állít ezeknek az embereknek, akik nem adták fel.
Mikor érkezett Magyarországra, és miért a Mecseket választotta?
Azt, hogy kapcsolatba kerültem Magyarországgal egy szimpozionista szobrász barátomnak köszönhetem, aki a Villányi Szobrász Szimpozion meghívására érkezett Magyarországra. A munkája ott található ma is. Itt barátokat szerzett, akiket meghívott Japánba. (három művész és egy művészettörténész) Megkért engem vállaljam el egy napra a vendégeit, valami fontos elfoglaltsága miatt. Nikkóba vittem őket kirándulni, szimpatikus, kedves emberek voltak, jól éreztem magam velük. Azután, meghívtak látogassam meg őket Magyarországon, amit meg is tettem és meglepődtem azon a vendégszereteten és baráti fogadtatáson, amiben részesítettek. Többször jöttem ezután Magyarországra és egyre több érdekes emberrel kerültem kapcsolatba az 1980-as évek második felében. Így találkoztam későbbi feleségemmel is egy japán és magyar művészek által szervezett közös előadáson. Mivel ő itt élt Pécsett ezért természetes volt, hogy itt telepszünk le 1992-ben.
Ön szerint mitől lesz valakiből jó tanítvány?
Azt tartom jó tanítványnak, aki nemcsak a kenjutsut akarja tanulni, de megakarja ismerni a japán kultúrát és gondolkodást is.
Mitől különleges a japán kardforgatás?
Hogy mitől különleges a japán kardvívás, a kenjutsu, azt nehéz szavakba foglalni, de ha valaki 10-20 évig gyakorolja, talán kicsit tudja. Most csak technika és filozófia, de régen a tökéletes gyilkolás technikája volt a mögötte lévő filozófia mellett. Ma nem az ellenfél, hanem a magunk feletti győzelem a fontos.
A harcművészet mitől lesz művészet?
Hogy miért művészet erre nehéz válaszolni. Hasonlóan a zenéhez vagy a képzőművészeti alkotásokhoz, ha van benne lélek, akkor művészet, ha nincs, akkor csak zene és kép.
A Bushido, a szamurájok filozófiája?
A bushido jelentése szamuráj út. Azt jelenti, hogyan kell élni és viselkedni egy szamurájnak. Ha egy szóval akarjuk elmondani, talán a becsületesség, amiben bennfoglaltatik a hűség, a kitartás, az egyenesség stb. Úgy kell élni, hogy javára legyen a többieknek és ne csak saját magának. Szégyen nélküli, nyitott, átlátható életet kell élni, úgy, hogy ne legyen szégyellnivalód. Inkább a halál, mint a szégyen!
Ez egyfajta erkölcs kódex?
A szamuráj osztály felszámolása után, mivel a japán társadalom legképzettebb rétege volt, sokan lettek tanítók, köztisztviselők, rendőrök, mint például az én nagyapám is. Ezek az emberek tovább hagyományozták a bushi gondolkodást, ami a mai napig áthatja a japán emberek mindennapjait. A háború után ugyan a történelemkönyveket átírták, de sem a szívekből, sem az agyakból nem lehetett kitörölni ezeket a morális alapokat. Amikor a háború befejezése után a tanító úr az osztály elé állva bocsánatot kért, mert eddig rosszul tanította pl. a császárral kapcsolatos dolgokat, hogy a császár nem Isten és mi nem vagyunk Isten gyermekei, mint eddig hittük, én nagyon csalódott voltam, mert én szerettem Isten fia lenni. Ekkor 11 éves voltam.
Átadta a harcművészeti tudományát? Vannak utódai Magyarországon?
Úgy érzem 80%-ban sikerült átadni a magyar tanítványoknak a tudást. Szentendrén, Pesten, Gödöllőn és Pécsett vannak Magyarországon tanítványaim, akik szerintem jó szamurájok lennének.
Hogyan telnek hétköznapjai? Tart még bemutatókat?
A napjaim csöndesen, békésen telnek. Sokat gondolkodom, szeretek golfozni, az udvarunkban kialakítottam egy helyet a golf gyakorlására és napközben több alkalommal is felváltva gyakorlok. Próbálom tökéletesíteni a kenjutsu és a golf technikámat is. Ez szellemileg és fizikailag ia segít megőrizni az erőnlétem.
Mit tanácsol a mai embereknek, a felgyorsult élettempóból, hogyan és miért vegyenek vissza? Hogyan vehető át a japánok legendás életigenlő életstílusa?
Azt, hogy mindenkiben élne egy harcművész, azt nem hiszem. A legjobb életfilozófia segíteni, együttműködni másokkal, az energiák összeadódnak és lendületbe hozzák a dolgokat.
Batári Gábor
Fotó: Csápenszki István
*** *** *** ***
Ha tetszett a cikk, kérjük támogasd A rák ellen, az emberért, a holnapért! Társadalmi Alapítvány munkáját, hogy tovább működtethessük az Életigenlők rákellenes médiaportált, kiadhassuk az Életigenlők magazint, rákszűréseket szervezhessünk, onko-segítő telefonos tanácsadással segíthessünk! A rák ellen… Alapítványról a rakellen.hu weboldalon találsz bővebb információkat, pénzbeli támogatás a 11713005-20034986-00000000 számlaszámon, 1%-os rendelkezés május 20-ig a 19009557-2-43 adószámmal lehetséges. Köszönjük!
