OLVASÁSI IDŐ KB. 4 perc

A bizonytalanságot minden ember nehezen viseli. A szorongást, amit ez vált ki, az idegtudósok csak most próbálják igazán megérteni. Munkájuk a pszichológusokat is segíti, mert közelebb juthatnak a kínzó érzelmi nyomás legmegfelelőbb kezeléséhez. Miért is szorongunk és félünk?

A stressz a tempós, modern élet miatt mindennapjaink része lett. Ha krónikussá fajul, ezáltal számos lelki és testi baj forrásává válik, akkor viszont már veszélyessé is válik. A mostani pandémiás helyzetben aggódhatunk a fertőzés okán, a korlátozások nyomán ébredő gazdasági válság hatásai, köztük a munkahely elvesztése miatt, vagy a családi közösségi kapcsolatok fellazulása, erodálódása miatt. És még ezeken kívül is rengeteg okunk van nyugtalankodni. Meglepő módon ezt a stresszes környezetet a fiatalok viselik nehezebben.

A COVID-19 járvány csak rátett egy lapáttal az amúgy is feszültséggel teli légkörre, ugyanis – főleg a fiatal felnőttek körében – már a vírus megjelenése előtt emelkedőben volt a szorongás szintje az Egyesült Államokban. Hasonlóan aktuális magyar felmérési adatokat nem ismerünk, de korábbi becslések szerint a magyarok közel 18 százaléka szorongott, ám ezt a számot a járvány miatti tömegpszichózis valószínűleg még feljebb tornázta. Erre abból is biztosan lehet következtetni, hogy az emberek elkezdtek a hosszú távú biztonságukra irányuló lépéseket tenni, például komolyabban takarékoskodni.

Egymást átfedő agyi áramkörök

A tanulmány szerint az aggodalom fokozódása annak köszönhető, hogy a járvány számos ismeretlen tényezőt, körülményt hozott az emberek életébe, s ennek következtében a felmérésben résztvevő felnőttek 35 százaléka számolt be a szorongásos zavar tüneteiről júliusban, miközben 2019 első felében ez az arány nagyjából 8 százalék volt. Stephanie Gorka, aki az Ohio Állami Egyetemen a szorongás neurobiológiáját és a szorongással kapcsolatos rendellenességek és fóbiák kezelését tanulmányozza, úgy gondolja, hogy okkal szorongunk.

A szorongás ugyanis jelzi az embereknek, hogy figyeljenek környezetükre, ami kulcsfontosságú a túlélésünk szempontjából. De ha ez az állapot krónikussá vagy túlzottá válik, negatív egészségügyi következményekkel járhat. Az viszont nem világos, hogy az agy pontosan hogyan reagál a bizonytalanságra és jut el a szorongáshoz. A legújabb kutatások szerint a szorongás és a félelem agyi áramköre átfedi egymást. Korábban sokáig úgy vélték, hogy a különböző gondolatok az agy más-más régióit aktiválják.

A félelem általában egy bizonyos, azonnali fenyegetésre adott reakció, míg a szorongás a tartós aggodalom és a bizonytalan kárt előre jelző állapot. Mindkettő az agy számos területét és folyamatát érinti, de a félelem összekapcsolódott az amigdala – az agy mediális temporális lebenyében található neuroncsoportok -, míg a szorongás a stria- mely az érzelmek szervezésében segít – egyik (nucleus interstitialis striae terminalis, vagy BNST) struktúrájával.

Egy másik kutatás során, amelyet Alexander Shackman, a Marylandi Egyetem idegtudósa vezetett, az intézmény hallgatói közül verbuvált 99 résztvevőt “triplán fenyegető” ingereknek tették ki, hogy mind a két érzelmet kiváltsák náluk. Fájdalmas áramütések, zavaró képek és averzív hangok (például sikoly) kombinációi érték őket visszaszámlálás után (a félelem felkeltése érdekében), vagy kiszámíthatatlan időpontban (a szorongás kiváltására). Az alanyok akár félelmet, akár szorongást éreztek, agyukban mind az amigdala, mind a BNST reagált. Az agyi aktivitásukat fMRI segítségével mérték, míg más módszerekkel az árnyalt különbségeket tárták fel a két régió válaszai között.

Egy túlérzékeny agyi áramkör

A megállapítás a rágcsálókon végzett korábbi kutatásokra és az agyi képalkotó vizsgálatok meta-elemzéseire épített, amelyek szerint a félelem és a szorongás hasonlónak tűnt az agyban – mondta Shackman. A tudós szerint az “amigdala-félelem / BNST-szorongás”- koncepció ráirányította a figyelmet a mentális egészségi rendellenességek kutatására, ami a félelem és a szorongás kapcsolatának és átfedésének felismerése révén jobb kezelésekhez vezethet.

Bizonyíték van arra is, hogy az agy egy másik régiója, az insula, kulcsfontosságú a fenyegetés felismerésében – mutatott rá Gorka. Az insula lényegében olvassa a belső állapotunkat, dönt ezeknek az információknak a fontosságáról, és reagál a környezetre. A bizonytalanságra érzékenyebb személyeknél erősebb az összeköttetés az insula – ami az agykéreg egy része – és az anterior cinguláris agykéreg (ACC) dorzális felével, amely a stratégia kialakításához és a jövő tervezéséhez kapcsolódik. Úgy tűnik, hogy ennek az agyi áramkörnek az érzékenysége kiszolgáltatottabbá tesz a szorongással és az alkoholfogyasztási rendellenességekkel szemben. “Az egyéni különbségek abban, hogy az egyes emberek hogyan tolerálják a bizonytalanságot, klinikai szempontból is értelmezhetőek” – állítja kutató.

A pszichológiai tesztek, köztük a “bizonytalanság intoleranciája skála” rögzítik ezeket a különbségeket is. Az emberek különféle stratégiákat alkalmaznak a bizonytalanság kezelésére, egyesek elkerülhetik, míg mások rugalmasabbak lehetnek vele szemben. A szakemberek szerint a bizonytalanság tűrésének megtanulása kulcsfontosságú, mert különben a szorongással összefonódva hosszan tartó ördögi ciklust alkothat. A bizonytalanság az élet velejárója, ezért a szakembereknek meg kell győzniük a nehézségekkel küzdő pácienseiket, hogy az egyes élethelyzetek sikeres kimeneteléhez nincs szükségük arra, hogy minden információt ismerjenek.

Forrás: hazipatika.com

***                    ***                    ***                    ***

Ha tetszett a cikk, kérjük támogasd A rák ellen, az emberért, a holnapért! Társadalmi Alapítvány munkáját, hogy tovább működtethessük az Életigenlők rákellenes médiaportált, kiadhassuk az Életigenlők magazint, rákszűréseket szervezhessünk, onko-segítő telefonos tanácsadással segíthessünk! A rák ellen… Alapítványról a rakellen.hu weboldalon találsz bővebb információkat, pénzbeli támogatás a 11713005-20034986-00000000 számlaszámon, 1%-os rendelkezés május 20-ig a 19009557-2-43 adószámmal lehetséges. Köszönjük!

eletigenlok.hu

Similar Posts