Jézus hegyibeszédében található fenti igeverse és az „aki korán kel, aranyat lel” közmondás magyarázata
Addig kell keresni kitartóan az elveszett Paradicsomot, a szellemi Édenkertet, vagyis az Istennel való közvetlen, személyes, kapcsolatot Jézus Krisztusban, amíg ezt meg nem szűnő, kitartó Istent felkereső imánkért jutalomként meg nem kapjuk.
„Kérjetek, és adatik nektek, keressetek, és találtok, zörgessetek, és megnyittatik nektek. Mert aki kér, mind kap, aki keres, talál, és a zörgetőnek megnyittatik.” Mt 7,7-14
Jelentése: addig kell keresni, ami elveszett, míg meg nem találja az ember, a kitartás előbb-utóbb meghozza jutalmát.
„Aki korán kel, aranyat lel.”
Jelentése: szorgalom vezet a jóléthez, a reggeli idő a legalkalmasabb a munkára
„Kérjetek, és adatik nektek, keressetek és találtok, zörgessetek, és megnyittatik.” Az eredeti szövegben mind a három szó folyamatos alakban áll. Tehát így lehetne helyesebben az eredeti szöveghez hűségesebben fordítani: „meg ne szűnően” kérjetek, keressetek és zörgessetek. Ne fáradjatok meg ezekben!
Addig kell keresni kitartóan az elveszett Paradicsomot, a szellemi Édenkertet, vagyis az Istennel való közvetlen, személyes, kapcsolatot Jézus Krisztusban, – amíg ezt meg nem szűnő, kitartó Istent felkereső imánkért jutalomként meg nem kapjuk – mint ahogy a Paradicsomban közvetlenül beszélt Isten Ádámmal és nem közvetítő angyal, elrettentő elemek; tűz, mennydörgés által, mint Mózessel a törvénytábla átadásakor. Itt egyesítjük két bölcs mondásunkat: ha már korán reggel folyamodunk Istenhez, kitartóan, akaraterősen, lelkes szorgalommal elnyerjük a lehető legvalóbb jólétet, állhatatosságunk ajándékát, a Szentháromság Istennel való közösséget, személyes kapcsolatot és az isteni szeretet, az agapé közvetítésének lehetőségét.
Jézus itt nem arról beszél, amit a modern társadalomban annyira természetesnek veszünk, hogy tudniillik egy szót elég mondanunk, és amit kívánunk, az megtörténik. Nem szabad, hogy elhitessük magunkkal, hogy a Krisztuskövetés is arról szól, mint minden más ebben a világban, vagyis a mi kényelmünkről, boldogulásunkról, életünkről csupán. A keresztyénség ugyanis mindenekelőtt Isten dicsőségéről szól. A keresztyén szó annyit jelent eredetileg, hogy Krisztust követő. Az első keresztyéneket arról a Mesterről nevezték el, akikhez tartoztak.
Jézus itt nagyon érdekes módon nem szűkíti le azt, hogy mire is vonatkozik ez a biztatás a hallgatói felé. Nem mondja, hogy kérjetek a mindennapi élethez szükséges dolgokat. Keressetek alapvető igazságokat. Zörgessetek időnként Istennél, és meghallgat benneteket. Szó nincs ilyen leszűkítő kitételekről Jézus megfogalmazásában. Ha figyelünk, az a megdöbbentő, hogy Ő nagyon is általános érvénnyel fogalmaz. Kérjetek, keressetek és zörgessetek!
Nem sokkal előbb, ahol Isten gondviseléséről beszél Jézus, mondja azt is, hogy ne aggodalmaskodjatok! Vigyázzatok arra, hogy az életetekben helyes legyen a sorrend. Így fejezi be az erről szóló tanítást: Keressétek először Isten országát, és minden egyéb földi, fizikai, lelki dolog megadatik nektek ráadásképpen.
Ha én személyes kapcsolatban vagyok az Úrral, az azt jelenti, hogy Ő minden szükségemre odafigyel. Ahogy mondja a Zsoltár: még ajkamon sincs a szó, te már egészen érted azt, Uram. Elöl és hátul körülzártál engem, és fölöttem tartod a te kezedet.
Nem szabad azokon számon kérni Isten ígéreteit, akik nem hisznek létében, soha nem találkoztak vele, akik szerint az egész csak mese. Azokon kéri Isten számon az Ő ígéreteinek komolyan vételét, akik az ígéreteket kapták. Nem lehet úgy, legalábbis nagyon szomorú az olyan élet, amelyik pusztán teóriákra, megértett elméletekre támaszkodik. A keresztyén élet mindig gyakorlat. Mindaz, aki keres, az talál, a kérő, kap, a zörgetőnek, megnyittatik. Mindenki számára nyitva a lehetőség. Itt sincsen semmifajta szűkítés. Nincs arról szó, hogy akik már rég óta hívők, vagy jobbak, mint mások, akik keresztyén családból jönnek, vagy bármi egyéb jó tulajdonsággal bírnak, előnyt élvezhetnek.
Lukács evangéliuma kiegészítő értelemben is beszél arról, amit Jézus itt üzen. Jézus azt mondja: „ha ti gonosz létetekre tudtok jókat adni a ti gyermekeiteknek, mennyivel inkább ad jót Isten azoknak, akik tőle azt kérik”. Jézus a Lukács evangéliumában pontosabbá teszi ezt a mondatot. Még világosabbá. Így szól: „mennyivel inkább ad a ti mennyei Atyátok Szentlelket azoknak, akik azt kérik tőle”. Ha nem is mutatja meg életünk történései értelmét, de megmutatja a hasznot, amire Ő még a tragédiákat is használja övéinek az életében. Hiszen azt mondja a Római levél, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden a javukra szolgál.
Keresünk… és találunk”, megleljük azt az ajándékot, az isteni hasznot, életünkre szabott szent szuvenírt, életfeladatot, a Szent Ferenc-i életelvet: nem az a fontos, hogy engem szeressenek, hanem, hogy én szeressek. Ez már az idők kezdete előtt elkészíttetett számunkra, Isten amúgyis tudja, mire van szükségünk, mielőtt szószátyár könyörgéseinkben felsorakoztatnánk sokszor vélt szükségleteinket. Ha Istennel való életközösségben, folytonos párbeszédben vagyunk, akkor azzal a kikönyörgött kívánságunkkal is jól tudunk élni, amit egyébként az Úr nem szánt volna nekünk.
Batári Gábor
*** *** *** ***
Ha tetszett a cikk, kérjük támogasd A rák ellen, az emberért, a holnapért! Társadalmi Alapítvány munkáját, hogy tovább működtethessük az Életigenlők rákellenes médiaportált, kiadhassuk az Életigenlők magazint, rákszűréseket szervezhessünk, onko-segítő telefonos tanácsadással segíthessünk! A rák ellen… Alapítványról a rakellen.hu weboldalon találsz bővebb információkat, pénzbeli támogatás a 11713005-20034986-00000000 számlaszámon, 1%-os rendelkezés május 20-ig a 19009557-2-43 adószámmal lehetséges. Köszönjük!
